Erdélyi Alíz - a TESZ Alapítvány szakértője
A kánikulában jelentősen megnő a szervezet folyadékszükséglete. A forróságban fokozottan igaz, akár dolgozunk, akár szabadságunkat töltjük a vízparton vagy a hegyekben: inni, inni és inni kell! Persze nem mindegy, hogy mit!
Ha az ember nem jut megfelelő folyadékhoz, igen hamar jelentkeznek a tünetek. Nem véletlen, hogy a tantaluszi kínok elnevezés is a szomjúságérzettel kapcsolatos.
Életünk során átlagosan mintegy 40 ezer liter folyadékot iszunk meg. Az éhség mellett az ember másik nélkülözhetetlen ösztöne a szomjúság érzés. Ennek kínját a mondavilág is őrzi. A görög istenek azzal büntették Tantalosz királyt, hogy állig hűsítő vízben kellett állnia, de amint ajkával a víz felszíne felé közeledett, az enyhítő ital eltűnt. Örök szomjúságra volt ítélve. Ezért nevezzük a legszörnyűbb szenvedéseket tantaluszi kínoknak.
Szomjúság és kánikula
A vízháztartás élettani szabályozójának tekinthetjük a szomjúságérzetet, mely akkor jelentkezik, ha a szervezet folyadékvesztesége eléri az 1%-ot. 2%-nál étvágytalanság, majd később a fizikai teljesítmény csökkenése, rossz közérzet, hányinger, romló koncentrálóképesség, szédülés, ezt követően nehézlégzés, izomgörcs, tudatzavar keletkezik. A folyadékszükségletet, így a szomjúság érzetet is jelentősen befolyásolja a levegő hőmérséklete, az ételek sótartalma, a fizikai aktivitás.
Kánikulában számolnunk kell azzal, hogy az izzadsággal és párolgással leadott folyadék veszteség jelentősen megnő. Ilyen forróságban a fejfájást, bágyadtságot, az erőtlenséget nemcsak a meleg okozhatja, hanem a folyadékhiány is. Ilyen tünetek esetén először gondoljuk végig mikor, mit és mennyit ittunk. Mindezeken túl nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a fokozott folyadékveszteség mellett sóveszteség is jelentkezik. Ilyenkor elsősorban a megfelelő ásványi anyag tartalommal rendelkező folyadékok közül válasszunk, hiszen nem csak a nátriumot, hanem káliumot, magnéziumot, és kálciumot is pótolni kell.
Nyáron általában több időt töltünk a szabadban és a napozás mellett a fizikai aktivitás mennyisége és intenzitása is növekedhet. Ügyeljünk arra, hogy a folyadékpótlásnál tartsuk be a fokozatosság elvét, és ne várjuk meg a nagyfokú szomjúságérzést. Helytelen a folyadékveszteség alkohollal (sör, fröccs) történő pótlása, tekintettel arra, hogy az alkohol inkább fokozza, mint csökkenti a kiszáradást.
Mindezeket figyelembe véve elsősorban vizet, ásványvizet, gyümölcs és zöldségleveket javasoljuk. Az ivólevek energiatartalmát az alapanyagok szénhidráttartalma valamint a hozzáadott cukor adja, így egy deciliter energiatartalma 30-60kcal (150-250kj) között mozoghat. Ha elfogyasztanak egy deciliter rostos almalevet 57kc-t, vagy paradicsomitalt 33kc-t (138kj) visznek be szervezetükbe. Ha boltban vásároljuk a termékeket, ne csak azt nézzük meg, hogy tartósítószert tartalmaz-e vagy sem, hanem arra is figyeljünk, hogy lehetőség szerint hozzáadott cukrot ne tartalmazzon.
Strand, nyár, karcsúság
Az egész napos strandolás esetén se feledkezzünk meg a bőséges folyadékbevitelről. Vigyázzunk a „csábító” italokkal! Egy-két korsó habos, gyöngyöző sör… és mindjárt megittunk 6 dl folyadékot. Ez igaz, de ezzel együtt 270 kalóriát is „megettünk” és a nagy melegben az alkohol könnyen a fejünkbe szállhat. Ezért csak módjával, egy pohárral vagy egy korsóval maximum, és felfedezhetjük az alkoholmentes változatát is, amely még energiaszegény is. Energia tekintetében az üdítőitalokkal is hasonló a helyzet. Mit tegyünk, hogy ezt az energiát a strandon ledolgozzuk? Irány a medence! Nem kell versenyzői tempó sem. Egy 70kg súlyú férfi, ha egy óra alatt leúszik 1,2 km-t 308 kcal-t éget. Egy 55 kg-os hölgy esetében ez 220kcal. Vigyázat! Ha mellé megeszünk egy adag palacsintát az ismételten 226 kcal, vagyis még egy óra úszás!
