Joghurt

Joghurt
Valaha nemes aludttejnek nevezték és valóságos csodaszernek tartották, minden gyógyító elixírnek. Ezt az italt a perzsa és a kis-ázsiai nomádok már ősidők óta kedvelték, mint könnyen szállítható és tápláló ételt. A statisztikai kimutatások adatai Bulgáriában vezettek, itt ezer ember közül átlagosan négyen lépik túl a százéves korhatárt.

Bulgáriában a joghurt már ősidők óta a mindennapi étkezéshez tartozik. A bolgár népi gyógyászat bélhurut és többfajta emésztési rendellenességgel gyógyításra már ősidők óta javasolja a joghurtot, amely többek között növeli a vitalitását, javítja a közérzetet, valamint méregtelenítő hatást gyakorol a szervezetre. Ez jelentősen tehermentesíti a májat, a szervezet központi méregtelenítő szervét. Már tudományosan bizonyított tény, hogy a joghurtnak egészségvédő, regeneráló hatása van.

Szabályozza az emésztést, kedvező életfeltételeket teremt a vastagbélben élő –a kifogástalan emésztéshez nélkülözhetetlen- baktériumok számára, viszont meggátolja a betegségeket okozó baktériumok túlszaporodását. E tulajdonsága miatt javasolják az orvosok naponta egy-két pohár joghurt elfogyasztását. Nézzük a joghurt adatait: 100g joghurt 64 kalóriát (268kJ), 3,5g fehérjét, 3,5g zsírt, 4,6g szénhidrátot, B1-, B2-, C-vitaminokat, kalciumot, foszfort, nikotinsavat, ásványi anyagokat tartalmaz. A joghurtot a hízlaló, Zsiros tejföl helyett felhasználhatjuk levesekbe, főzelékekbe, mártásokba, salátákba ízesítőként, valamint sós és édes, sütemények készítéséhez.

Fogyaszthatjuk gyümölcsízzel, friss gyümölccsel, mézzel, paradicsomlével, sárgarépa lével vegyítve. Mivel kevés energiát tartalmaz, ideális, fehérjében gazdag tápláléka a fogyókúrás étrendnek. Gyermekeknek egyéves kortól adható. A népi gyógyászat a joghurtot az „örök élet tejének” is nevezi. Fogyasszunk hát naponta két pohár joghurtot a hosszú és egészséges életünk reményében. A joghurt rendszeres fogyasztása nemcsak egészségünk javát szolgálja, hanem bőrünk üdeségét is fokozza. Néhány heti rendszeres joghurtfogyasztás után bőrünk észrevehetően rugalmasabb, feszesebb lesz. Külsőleg a joghurt sűrűjét arcpakolásra használhatjuk.

A letisztított arcra, nyakra kenjük fel tojássárgájával és mézzel elkevert joghurtot. Táplálja, felpezsdíti a bőrt. A zsíros. pattanásos bőrre élesztővel elkevert joghurtos pakolást tegyünk.


Élesztő

A háziasszonyok akkor visznek haza élesztőt, ha valami finom süteménnyel akarják meglepni családtagjaikat. Az már kevéssé ismeretes, hogy az élesztőben rendkívül sok B- vitamin található, tehát érdemes volna a család minden tagjának naponta fogyasztani diónyi friss élesztőt.





Köztudott, hogy B-vitaminokra a szervezetnek, nagy szüksége van. A B1- vitamin a fehérjékhez kapcsolódva olyan vegyületet alkot, amely a cukor (szénhidrát) típusú vegyületnek lebontásához nélkülözhetetlen. Ha a B1-vitamin hiányzik a táplálékunkból vagy a szükségesnél kevesebb, a lebontási folyamatban zavar keletkezik, fellép a részleges vitaminhiány, amely álmatlanságot, fáradékonyságot, étvágytalanságot okoz. A fokozott édességfogyasztás növeli a szervezet B1-vitamin szükségletét.
Foglaljon orvost online!
A B2-vitamint a sejtlégzéshez nélkülözhetetlen, hiánya a sejtek szaporodását és növekedését gátolj. B2-vitaminhiányra utal a szájszögletben keletkezett repedés, szemgyulladás, hályog, Gyermekeknél a fejlődés visszamaradását is okozhatja e vitamin hiánya.


Az élesztőben található B6-vitamin hiánya bőrgyulladást, idegességet, álmatlanságot, anyagcserezavarokat okozhat. A B-vitaminokon kívül H-vitamin is található az élesztőben, amelynek hiánya fokozott faggyútermelést bőrgyulladást okozhat.
Az élesztőt közvetlenül felkelés után és egy órával vacsora előtt ajánlatos bevenni. Ha evés közben vagy utána esszük, megzavarhatja az emésztést, erjeszt! Az élesztő mézzel elkeverve kitűnő regeneráló hatású táplálék.
Ha valaki bágyadtságot tapasztal rendszeresen, annak igen sokszor az elégtelen májműködés az oka. Élesztővel olcsón megoldható a természetes gyógyítás. Az élesztő oldja a bélgörcsöket, így közreműködik a székrekedés megszüntetésében
Normál és száraz arcbőrre a következőképpen elkészített pakolást ajánljuk: 5dkg élesztőt keverjünk el egy tojássárgájával és annyi tejszínnel vagy tejföllel, hogy kenhető masszát kapjunk. A pakolást 15-20 percig hagyjuk a bőrön, majd langyos, utána hideg vízzel öblítsük le.





Zsíros pattanásos bőrre hetenként egyszer vagy kétszer tegyünk fel élesztőpakolást, amelyet a következő képen készíthetünk el: 5dkg élesztőt, pár csepp citromot, kávéskanál kamillateát keverjünk el annyi joghurttal, hogy kenhető masszát kapjunk. A pakolást kb15 percig hagyjuk fent, aztán meleg majd hideg vízzel öblítsük le, utána citromlébe mártott vattával töröljük át a bőrt.

Élesztőpakolást tehetünk a fejbőrre is, biológiailag aktív hatás így is érvényesül. Zsíros fejbőrre zsírtalanító hatású pakolás 1 dkg élesztőt egy evőkanál langyos kamillateával péppé keverünk és ezt két tojásfehérjéből felvert habba dolgozzuk. Az élesztős habot erőteljes masszázzsal dörzsöljük a fejbőrbe. A pakolást 20 percig hagyjuk fent. A pakolás idejére jól kössük be a fejünket, nehogy megfázzunk.
Ha normál vagy száraz fejbőrre készítünk tápláló pakolást a következőképpen állítjuk össze: 2 dkg élesztőt, egy tojássárgáját, egy evőkanál rumot összekeverünk annyi ricinusolajjal, hogy kenhető masszát kapjunk. A pakolást legalább egy órán keresztül hagyjuk fent. A hatóanyagok beszívódását elősegíthetjük, ha műanyag kendővel bekötjük a fejünket.



Fokhagyma

A liliomfélék családjába tartozó fokhagymáról keveset tudunk, pedig egészségünk védelme érdekében érdemes felfedezni a kirgiz sztyepékről származó évelő növényt. A fokhagyma nemcsak kedvelt fűszer, de a népi gyógyászatban, mint természetes vitamin is előkelő helyet foglal el. A fokhagymáról már legrégebbi iratokban is találunk feljegyzést. Ebers papírusza szerint, időszámításunk előtt 1870-ben fokhagymát és retket osztogattak az egyiptomi piramisépítőknek a ragályos betegségek megelőzésére. A római katonák mindennapi élelmükhöz kapták, hogy egészségesebbek legyenek. Az ókorban 61 különféle betegség gyógyítására ajánlották a fokhagymát, emellett még potencianövelő hatás is tulajdonítottak neki. A fokhagymát elhízás, magas vérnyomás ellen, valamint fiatalító szerként is ajánlják a népi gyógyászatban.



 Az összevágott fokhagymagerezdeket tegyük citromlébe, egy napig érleljük, közben többször keverjük meg, és rázzuk fel. Tegyük hűtőszekrénybe és naponta egyetlen teáskanálnyit fogyaszunk el belőle meleg vízben feloldva. A tudósok még napjainkban is kutatják a fokhagyma titkait Korotkov orosz tudós laboratóriumi kísérletekkel bizonyította, hogy a fokhagyma nedve csökkenti a vérnyomást, influenzás betegeknél is tapasztalta a fokhagyma gyógyhatását. Egy kölni professzor Hans Teuter a fokhagymára vonatkozó kisérleteiben azt a következtetést vonta le, hogy a fokhagyma a szintetikus gyógyszerekkel is versenyképes. Megállapítása szerint a fokhagyma normalizálja a vér zsírszintjét, ezért megelőző kúrával jelentős mértében csökkenthető a szívinfarktus veszélye. Nagy előnye a gyógyszerekkel szemben, hogy nincs semmiféle mellékhatása természetes vitamin. Az is bebizonyosodott, hogy a fokhagyma, mérgezés esetén az emésztőcsatornában leköti a toxinokat, gyógyítja z érelmeszesedést, féregűző, szabályozza az epeműködést, segíti az emésztést, értágító, csökkenti a szédülést, fejfájást stb. Fontos hatóanyagai az illóolaj, a fehérje, karotin, természetes vitaminjai B1, B2 C-vitamin, kolin, jód, kálium, nátrium, magnézium, vas, cink, mangán, réz, szelén. Ezek az egészsége, hosszú élet nélkülözhetetlen feltételei. A fokhagyma fogyasztását- minden kedvező hatása ellenére- nem tanácsos túlzásba vinni, mert felfúvódást, gyomorégést és szívpanaszokat okozhat. Ha valaki átható szaga miatt kerüli, a fokhagymát vágja apróra, tegye megvizezett ostyába, és úgy vegye be, mint az orvosságot. Így nem érezni a szagát, de gyógyító hatását a szervezetben mégis kifejti. Sokan idegenkednek tőle a szaga miatt. Teljesen megszabadítani ettől elég nehéz, mert az illóolajok gőzei a bőrön át is távoznak, mégis megpróbálhatjuk a következő módszert: fogyasztás után alaposan mossunk fogat, igyunk meg egy csésze nyers tejet és rágjunk el néhány szem babkávét vagy kevés petrezselyemlevelet, esetleg egy darabka citromhéjat vagy narancshéjat. Jó tanács a fokhagymát mindig nyersen keverjük az ételbe.


Csipkebogyó

A vadrózsabokrok élénkpiros áltermése, a csipkebogyó (népiesen hecsedli) egyik leghatásosabb gyógynövényünk. A C – vitaminon kívül még cukrot, pektint, gyümölcssavakat, magnéziumot, vasat, kalciumot, illóolajat, cseranyagot, nyomokban karotint, B1-, B2-, K-, és P – vitamint tartalmaz. A csipkebogyót már az ókorban is nagyra értékelték és többféle betegség gyógyítására használták. Varázserőt tulajdonítottak neki négy évszázaddal ezelőtt, amikor fogínyvérzés ellen ajánlották. A javallat szerint a csipkebogyó porával bedörzsölt foghúsban megszilárdulnak a laza fogak.
Mindíg, de téli-tavaszi hónapokban különösen ajánlatos csipkebogyóteát inni, mert tízszer annyi C – vitamint tartalmaz, mint a citrom. Köztudott, hogy a C – vitamin fogyasztása nagymértékben fokozza szervezetünk betegségekkel szembeni ellenálló erejét. A vitamintablettáknál hasznosabb a növényekből közvetlenül nyert C – vitamin.



A C-vitamin hiányjellemző tünetei fáradékonyság, fejfájás, rossz közérzet, a kötőhártya a szájnyálkahártya és a fogíny gyulladása, étvágytalanság. A csipkebogyót sokféleképpen fogyaszthatjuk: teát, lekvárt, szörpöt, mártást, levest készíthetünk belőle. Keverhetjük az áttört csipkehúst joghurtba, kefirbe, ásványvízbe.
A friss csipkebogyóból először távolítsuk el a belső apró magvas, szőrös részt és csak azután szárítsuk, vagy használjuk fel frissen. Jó, ha tisztában vagyunk azzal is, hogy a feldolgozás során a hőre, a levegő oxigénjére, lúgos közegre, fémre érzékeny C-vitaminból elég sok veszendőbe megy. Ezért nem lehet csak a csipkebogyóra, mint egyedüli C-vitaminforrásra hagyatkozni.
Csipkebogyóital: a csipkehúst megmossuk, meleg vízzel leöntjük (egy csésze italhoz egy evőkanálnyit számítunk) és 8-10 órát állni hagyjuk. Áztatás után a meglágyult csipkehúst sűrű szövésű műanyag teaszűrőn áttörjük, a levét hozzáadjuk, és mézzel édesítve fogyasztjuk. H a melegen akarjuk inni, akkor a lét hevítsük a kívánt hőfokra, de forralni nem szabad, mert, elveszíti C-vitamin tartalmának nagy részét.
Csipkebogyóleves: vajból és lisztből világos rántást készítünk, kevés vízzel felengedjük, felforraljuk, mézzel egy két szelet citrommal, pici sóval ízesítjük. Ha levettük a tűzről hozzáöntjük az előzőleg beáztatott és áttört csipkehúsmasszát és a levét. Ezzel már nm kell forralni. Pirított zsemlekockával és tejföllel tálaljuk.
Őszi kirándulások alkalmával érdemes csipkebogyót szedni, de soha ne forgalmas utak mentén, legalább 500 m távolságra az autóutaktól, mert a kipufogógázból sok ólom rakódik a felületére és akkor többet árt, mint használ.
A csipkebogyó magas magnéziumtartalma miatt is értékes gyógynövény. A magnéziumnak fontos szerepe van a szív- és érrendszeri betegségek keringési zavarok gyógyításában, de serkenti a gyomornedvek működést, csökkenti a vérnyomást és idegnyugtató is.
A csipkebogyótea jó házi szer vese és hólyagbántalmak, bélhurut, hörghurut, epe és májbetegségek esetében is. Az áttört csipkehúst kozmetikában is gyakran használják.


Kereső

Egyéni keresés