Több mint száz éve annak, hogy 1912. április 15-én az elsüllyeszthetetlennek hitt hajó az örökös mélység fogságába esett, és most 4000 méter mélyen fekszik az óceán fenekén.
Az azóta már legendává vált Titanic tragédiájából film is készült, James Cameron 1997-es klasszikusa, mely azóta is megríkatja nézőit. A romantikus szállal átszőtt tragikus történetet mindenki ismeri, legalább a film adaptációja nyomán. Most erről az alkotásról és annak munkafolyamatairól árulunk el néhány érdekességet, melyet valószínűleg még nem hallottál.
1. A film összköltsége többe került, mint anno a Titanic megépítése. A hajót két éven keresztül, 1910 és 1912 között készítették, és akkor 1,5 millió dollárba került a megépítése. Ez 1997-es árfolyamon 120-150 millió dollár körüli összegbe került volna. A Titanic-film viszont ennél sokkal több pénzbe, 200 millió dollárba került.
2. A Titanic szintjeit összekötő lépcsőt sokkal nagyobbra tervezték a filmben, mint amekkora az a valóságban volt, ugyanis a 20. század eleji ember testmagassága jóval kisebb volt, mint a mostani embereké.
3. A legendás hajó 1912. április 10-én hagyta el Southampton kikötőjét, úticélja pedig New York volt, oda viszont sohasem érkezett meg. 1912. április 14-én éjjel elsüllyedt, majd 15-én hajnalban 2:20-kor végleg elnyelte az óceán kék mélysége.
4. Gwyneth Paltrow, Claire Danes és Gabrielle Anwar is jelölt volt Rose szerepére, ám James Cameron választása Kate Winsletre esett. Kate állítólag olyannyira akarta a szerepet, hogy a rendezőt folyamatosan hívogatta, és üzeneteket hagyott neki. Egyszer még egy szál rózsát is küldött neki azzal a kísérőszöveggel: „A te Rose-odtól”. Rámenőssége meghozta gyümölcsét, ugyanis a fontos főszerepet végül ő kapta meg.
5. Ha már szereplők, ejtsünk pár szót a férfifőszereplőről is: a 20th Century Fox eredetileg nem Leonadro DiCapriót akarta a főszerepre, hanem Matthew McConaugheyt, viszont Cameron ragaszkodott az elképzeléseihez.
6. A kapitány szerepét Robert De Nirónak szánták, ám ő betegségre hivatkozva visszadobta az ajánlatot.
7. A film mellékszereplőinek többsége fiktív figura – köztük Rose és a hős szerelmes potyautas, Jack Dawson –, ám vannak olyan alakok is, amelyek a valóságban is éltek: ilyen például a hajó tervezője, vagy az az idős házaspár, akik a hajó süllyedésekor a kabinjukban fekve, egymást átölelve várják a halált. Ők Ida és Isidor Strauss, akik a valóságban híres New York-i Macy's áruház tulajdonosai voltak.
8. A rendező, James Cameron nem hitt a film sikerében. Több vészjósló jel volt, amelyekből azt szűrte le, hogy a film bukásra van ítélve. (Ilyen volt például a hosszú csúszás, vagy a tervezettnél nagyobbra sikeredett költségvetés.) Egyszer a vágószobában egy pengét tartott a kezében, melyen ez állt: „Csak akkor használd, ha a film béna.”
9. Jack karaktere egy kiváló művész, aki rajzait is magával viszi a hajóra. Rose egyből beleszeret az ifjú tehetségbe, és megkéri, hadd álljon ő is modellt Dawsonnak. Az ominózus jelenetben DiCapriót rajzolni láthatjuk, ám az valójában nem az ő keze, hanem James Cameroné. Érdekesség, hogy a rendező bal kezes volt, Leonardo pedig jobb, így végül tükrözni kellett a képet a valós hatás érdekében.
10. Az egyik legizgalmasabb és leghátborzongatóbb érdekesség, hogy a filmben láthatók képkockák a valódi roncsról. A stáb speciális kamerákkal merült többezer méter mélységbe, ráadásul Cameron több időt töltött a roncsok fedélzetén, mint a valódi utasok.
A tragédiának magyar vonatkozásai is vannak: említésre méltó még, hogy a Titanic segítségére siető hajó – a brit Carpathia – hajóorvosa magyar volt: dr. Lengyel Árpád, aki a megmenekült utasoktól hálából emlékérmet kapott.
Ezzel a kis összeállítással tisztelgünk azelőtt a 1503 ember előtt (a Brit Kereskedelmi Kamara adata), akik így vagy úgy életüket vesztették a katasztrófa során.
